IPv6 alapok, 1. rész – Az IPv4 címek fogyása

„4 – 5 éven belül elfogynak az IPv4 címek” 2005, Cisco tanulmány

„Az IPv4 címek kimerülése 3 éven belül várható” 2007, LACNIC

„Az IPv3 címtér a következő két évben ki fog merülni” 2009, ARIN

„Az IPv4 címek pár éven belül elfogynak” 2000, egyetemi előadás

Az elmúlt 20 évben számtalan jóslat született arról, hogy mikor fognak elfogyni az IPv4 címek és ezek nagy része hibásnak minősült. Az IPv4 címek elfogyásásával (IPCalypse, vagy ARPAgeddon) régóta ijesztgetik a jónépet. De egyáltalán mit is nevezünk IPv4 fogyásnak? Mikor mondhatjuk azt, hogy ezek a címek elfogytak?

Az IP címek osztását (és ez az IPv6-ra is igaz), adminisztrációját az IANA (Internet Assigned Numbers Authority) felügyeli. Ez a szervezet öt tagszervezetnek adta át a jogokat, hogy pl. az internet szolgáltatók és egyéb cégek felé kiosszák a címeket, ezekkel a címekkel kereskedjenek. Ezek a szervezetek a regionális internetregisztrátorok (RIR-ek, Regional Internet Registry)

Ha azt nézzük, hogy hány darab kiosztható cím maradt az IANA-nál, akkor bizony az IPv4 címek elfogytak! Ráadásul ez nem most történt, hanem már 6 évvel ezelőtt, 2011. február 3.-án. Ezen a napon az IANA kiosztotta az utolsó 5 darab /8-as tartomáyt az 5 darab RIR-nek.

A RIR-eknél a fogyás változó, van amelyiknél már elfogytak az utolsó címek és van, ahol még vannak. A mi regisztrátorunk a RIPE NCC a weboldaluk tanulsága szerint jelenleg is oszt még /22-es címeket a tagoknak az utolsó /8-as tartományból, azaz még beszerezhető 1024 db cím. Belátható, hogy ha egy nagyobb internet szolgáltatónak van szüksége új címekre, akkor ez már nem megoldás, 1024 címet pillanatok alatt elfogyasztanak.

Az IANA a kezdet kezdetén úgy osztotta ki a címeket, hogy a nagyobb tech-cégek /8-as tartományokat kaptak. Ezek voltak azok az idők, amikor még úgynevezett classfull címzés volt. A classfull címzésnél a címekhez adminisztratívan hozzárendelték a subnet méretet így a rendszerben kódolva volt, hogy bizonyos címeket csak /8-as subnetként lehet megvásárolni. Ezek voltak az A, B és C osztályú IP címek

Megjegyzés: Felhívnám a figyelmet az E osztályra – az ide tartozó IP címek a mai napig fenn vannak tarva „future and experimental” jelzéssel, így 268 millió IPv4 cím parkol. Ezekből elméletileg publikus IP címeket lehetne faragni egy tollvonással, de technikailag a helyzet nem ilyen egyszerű: sok olyan router van a mai napig használatban, ami ezeket a címeket nem tudná kezelni, így ezeknek a címeknek a használhatóvá tétele még az IPv6 bevezetésnél is nagyobb falat lenne.

A fenti rendszer miatt már a 80-as évek végén kongatták a vészharangot, hogy igen gyorsan el fognak fogyni a szabad IP címek. Hiszen ha egy nagyobb cég IP címeket vásárolt, akkor két csomag közül választhatott: vagy vett egy A osztályú tartományt és kapott több, mint 16 millió címet, vagy vett egy B osztályút és még így is több, mint 65.000 címhez jutott hozzá. Köztes megoldás nem volt. Így a 90-es évek elejéig nagyon gyorsan fogytak a címek, látható is az alábbi grafikonon, hogy kb ’93-ig igen meredeken emelkedik.

A fogyás csökkentésére bevezettek bizonyos technikákat, amikről utólag kijelenthetők, hogy kb. 20 évre megoldást nyújtottak:

• CIDR (Classless Inter-Domain Routing): 1993-as bevezetésétől lehetőségük volt a RIR-eknek arra, hogy a tagjainknak ne csak A és B osztályú, azaz /8-as és /16-os címeket osszanak ki, hanem kisebb subneteket is. Így pl. a RIPE NCC /22-eseket. Sok cégnek nem is volt ennél nagyobbra szüksége, főleg induláskor, így egy pazarlási tényező megszűnt.
• NAT (Network Address Translation): 1999-es az az RFC, ami a működését leírja. Ezzel megnyílt az út afelé, hogy ne kelljen minden olyan eszköznek publikus címmel rendelkeznie, amit az internetre szeretnénk kötni.
• Fontos volt az is, hogy megjelentek olyan webszerverek, ahol egy publikus IP cím alatt több oldal is futhatott. Így a 2000-es években durván megsokszorozódó weboldalak üzemeltetése nem járt annyi IP cím foglalásával, mint enélkül járt volna.
• 1998-ra kidolgozták és véglegesítették az IPv6-ot, ami a végleges megoldás az IPv4 címek fogyására.

A következő rész az IPv6 protokoll alapjaival foglalkozik, 03.23.-án jelenik meg!